PREGA 2023 - Űrtávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában
Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díjban részesült a Lechner Tudásközpont
Február 8-9-én rendezték meg az idei PREGA konferenciát és kiállítást, melyen a Lechner Tudásközpontot az agrárágazatot támogató tevékenységeiket bemutató űrtávérzékelési szakemberek képviselték. Az eseményen Dr. Mikus Gábor a Lechner Távérzékelési Főosztályának vezetője Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díjat vehetett át.
A precíziós gazdálkodás aktuális témáira irányította a figyelmet az immár nyolcadik alkalommal megrendezett PREGA konferencia február 8-9-én. Az idei esemény fókuszában a hatékony mezőgazdasági termelés és a jó gyakorlatok bemutatása állt. A Lechner Tudásközpont három, távérzékelés témakörébe tartozó előadással járult hozzá a digitális megoldások felé nyitott gazdálkodók ismereteinek bővítéséhez. A távérzékelési adatok precíziós mezőgazdaságban való felhasználásában végzett tevékenységéért a Lechner Tudásközpont nevében Dr. Mikus Gábor, a Távérzékelési Főosztály vezetője a Magyar Precíziós Gazdálkodásért Egyesület Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díját vehette át. A díjat Bolyki Bence, a PREGA főszervezője, az Agroinform.hu portálvezetője adta át.
A kétnapos rendezvény idén közel 100 előadóval, 7 szekcióban szólította meg a gazdálkodókat és az agrárágazat érintettjeit. A szántóföld, állattenyésztés, agráradattér, agráradat-tudomány, digitális élelmiszeripar, zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés tematikus szekciói mellett plenáris előadásokkal és workshopokkal járták körbe a mezőgazdaság digitalizációs, technológiai, agrárgépészeti, ökonómiai, környezeti és finanszírozási kérdéseit.
Az eseményt Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkár rámutatott: a digitalizáció már nem csak úri hobbi, sok olyan probléma és hatás érte az elmúlt néhány évben Európát és hazánkat, ami a termelést a mindennapok szintjén érinti, mindez pedig a mezőgazdaság résztvevőit a technológiai megújulás felé irányítja. A versenyképesség megőrzéséhez azonban nem elég a technológia beszerzése, a megfelelő szaktudással rendelkező emberekre is szükség van, akik a változásokkal lépést tartó képzéseken és naprakész gyakorlati tudást megosztó konferenciákon szerzett ismereteiket saját gazdaságaikba is bevezetik. Az agrárdigitalizáció nem egyszerű folyamat, minden résztvevőnek tanulnia kell.
A Lechner Tudásközpont szakembereinek előadásait az Agráradattér szekcióban hallgathatták meg a résztvevők. A szekció áttekintette a hazai agráradattér fejlődését, a nemzetközi trendeket és működő példákat mutatott be a piaci és az állami szféra számos területéről, rávilágítva, hogy a hatékony gazdálkodáshoz ma már nélkülözhetetlenek az adatalapú digitális megoldások, mint például a műholdak által készített űrfelvételek elemzése és a földmegfigyelés.
Birinyi Edina, a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakértője Parcella szintű növényállapot térképezés, 2022-es nyári aszály című előadásában arról beszélt, hogy a 2022-es rendkívüli nyári aszály következtében a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe (MKR) minden eddiginél több aszálykárigény érkezett be. A megnövekedett igények elbíráslására a NÉBIH a Lechner Tudásközpont segítségét kérte. Az ESA Sentinel–2 műholdfelvételeinek segítségével a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakemberei növényspecifikus nagyfelbontású növényállapot-térképet fejlesztettek ki. A térképek adott növényre vonatkozóan a korábbi évek adott időszakában adott területre jellemző spektrális indexek értékeit viszonyítják a vizsgálati év aktuális értékeihez. Az elkészült térképek aszerint képeznek növényállapot kategóriákat, hogy a vizsgált öt spektrális index alapján, mennyi index mutat kedvezőtlenebb állapotot a korábbi éveken ilyenkor jellemző értékeknél. 2022-ben az egész országra vonatkozóan napraforgóra és kukoricára végeztek növényállapot-felmérést az új módszertannal. A térképeken esetenként élesen elkülöníthetők a jó vízháztartású talajjal rendelkező parcellák, illetve az öntözött területek is. A módszertan validálása és továbbfejlesztése céljából a Lechner Tudásközpont szakemberei terepi adatgyűjtést is végeztek, melynek eredményeit Birinyi Edina szintén ismertette.
Dr. Mikus Gábor, a Lechner Tudásközpont távérzékelési főosztályvezetője a Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) működésének első évéről beszélt, amely 2022-ben kezdte meg működését a Lechner Tudásközpont keretein belül. A Földmegfigyelési Operatív Központ kiemelt feladata a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) működtetése és a kormányzati műholdas távérzékelési feladatok ellátása. Az űrfelvételeket és az azokból származtatott eredménytermékeket a kormányzat és a szélesebb közönség számára egyaránt elérhetővé tévő FIR olyan modern hazai platform, amelynek e-föld nevű publikus felületére bárki regisztrálhat. Az e-föld felületén elérhetőek a Sentinel–1 és –2 műholdak által készített űrfelvételek és a látogató böngészhet számtalan Sentinel–3 és –5 műhold által készített felvétel között is. Ezek a folyamatosan feldolgozott űrfelvételek állandóan elérhetőek és azonnal hozzáférhetőek. A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy mivel a FOK munkatársai munkájuk során rengeteg űrfelvétellel dolgoznak, saját munkájuk, feladataik elvégzésének megkönnyítésére Leotools néven egy fejlesztői csomagot dolgoztak ki. A Leotools, azaz a Lechner Earth Observation Toolset nagy mennyiségű űrfelvétel kezelésében, feldolgozásában segít nagyon hatékonyan. A nyílt forráskódú programot FOK-dev felhasználói név alatt február elején publikálták a nyílt forráskódú projektek legnagyobb gyűjtőhelyén, a GitHub felületén.
ESA aktualitások, új szenzorok, pályázati lehetőségek címmel tartott prezentációjában Dr. Kristóf Dániel, a Lechner űrtávérzékelési osztályvezetője és a Külgazdasági és Külügyminisztérium ESA delegációjának tagja az Európai Űrügynökség (ESA) műholdjait mutatta be a hallgatóságnak. Az ESA az Európai Unióval együttműködésben számos olyan műholdat fejleszt és üzemeltet, amelyek már most is alapvető fontosságúak a földmegfigyelésben, s ez kiemelten jelentkezik a mezőgazdasági alkalmazásokban.
A közeljövőben és a távlati tervekben számos olyan új küldetés szerepel, amelyek igen jelentős új lehetőségeket nyitnak majd ezen a szakterületen. Ennek zászlóshajója a Copernicus program, amelynek köszönhetően Európa kollektíven világelső a földmegfigyelésben. A Copernicus Sentinel műholdcsaládja egyre népszerűbb és egyre népesebb. A Sentinel–1 hatnapos ismétlési idővel felvételező radarműhold és a Sentinel–2 spektrális sávtól függően 10-60 méter/pixel között változó felbontású optikai műhold ingyenesen hozzáférhető műholdfelvételei igen nagy népszerűségnek örvendenek. A Sentinel–2 előkészületben lévő következő generációja még ennél is jobb, 5 méter/pixeles felbontással lesz képes felvételezni és a spektrális sávok száma is bővülni fog. Az alkalmazásokra kiváló példaként tavaly nyáron indult el a Sentinel–1 adatokon alapuló European Ground Monitoring Service elnevezésű európai szintű felszínmozgás-térképezési szolgáltatás, amely bárki számára hozzáférhető – számolt be a szakember. Szintén szó esett a Sentinel-család képességeit kiegészítő, a földmegfigyelés lehetőségeit kiterjesztő további, fejlesztés alatt lévő küldetésekről, mint például a nagyfelbontású hőinfra tartományú LSTM, a hiperspektrális CRISTAL, illetve az L sávos radarfelvételezést végző ROSE-L.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
Fotó: Rehorovics Gyula / Lechner Tudásközpont
